Connect with us

HormonĂĄlis vĂĄltozĂĄsok Ă©s testsĂșly – miĂ©rt nem mƱködik ugyanaz, ami rĂ©gen?

HormonĂĄlis vĂĄltozĂĄsok Ă©s testsĂșly

Egészség és tudatossåg

HormonĂĄlis vĂĄltozĂĄsok Ă©s testsĂșly – miĂ©rt nem mƱködik ugyanaz, ami rĂ©gen?

HormonĂĄlis vĂĄltozĂĄsok Ă©s testsĂșly

HormonĂĄlis vĂĄltozĂĄsok Ă©s testsĂșly – miĂ©rt nem mƱködik ugyanaz, ami rĂ©gen?

Eljön egy idƑszak, amikor hiĂĄba tartod ugyanazt a napirendet, amit Ă©vekkel korĂĄbban megszoktĂĄl, az eredmĂ©ny egyszerƱen elmarad. Nem vĂĄltozik a reggeli, nem lett több az Ă©tel, sƑt sokszor mĂ©g jobban oda is figyelsz, mĂ©gis azt lĂĄtod, hogy a sĂșlyod nem csökken. NĂ©ha mĂ©g lassan emelkedni is kezd, minden lĂĄthatĂł ok nĂ©lkĂŒl.

Ilyenkor szinte automatikusan a hormonok kerĂŒlnek elƑ magyarĂĄzatkĂ©nt. Nem vĂ©letlenĂŒl, mert a hormonĂĄlis vĂĄltozĂĄsok Ă©s testsĂșly között valĂłban van kapcsolat. Csak az a gond, hogy ha ezt tesszĂŒk meg egyetlen oknak, akkor fĂ©lremegy az egĂ©sz kĂ©p. A tested mƱködĂ©se nem egyetlen tĂ©nyezƑtƑl fĂŒgg, hanem több, egymĂĄssal összefĂŒggƑ folyamattĂłl.

Ami ilyenkor törtĂ©nik, az inkĂĄbb egy lassĂș ĂĄtrendezƑdĂ©s. Az energiaszĂŒksĂ©glet csökken, miközben a megszokott Ă©tkezĂ©s vĂĄltozatlan marad. Az izomtömeg Ă©vek alatt Ă©szrevĂ©tlenĂŒl kevesebb lesz, ami önmagĂĄban is visszafogja a kalĂłriafelhasznĂĄlĂĄst. Közben a napi aktivitĂĄs is ĂĄtalakul, mĂ©g akkor is, ha nem Ă©rzed Ășgy, hogy kevesebbet mozognĂĄl.

A hormonĂĄlis vĂĄltozĂĄsok Ă©s testsĂșly kapcsolata ebbe a rendszerbe illeszkedik bele. Nem önĂĄllĂł okkĂ©nt, hanem olyan tĂ©nyezƑkĂ©nt, ami felerƑsĂ­ti a mĂĄr zajlĂł folyamatokat. Emiatt tƱnik Ășgy, mintha ugyanazzal az Ă©letmĂłddal mĂĄr nem lehetne ugyanazt az eredmĂ©nyt elĂ©rni. Sokszor az is megtĂ©vesztƑ, hogy kĂ­vĂŒlrƑl nĂ©zve nem lĂĄtszik nagy kĂŒlönbsĂ©g. UgyanĂșgy Ă©tkezel, ugyanĂșgy vĂ©gzed a napi teendƑket, mĂ©gis mĂĄs irĂĄnyba mozdul a tested.

EttƑl kezdve a megszokott „kevesebbet eszem, többet mozgok” logika mĂĄr nem ad egyĂ©rtelmƱ vĂĄlaszt. EzĂ©rt ez mĂĄr ezĂ©rt sem egy egyszerƱ ok-okozati kĂ©rdĂ©s. InkĂĄbb arrĂłl szĂłl, hogy a szervezet mƱködĂ©se ĂĄthangolĂłdik, Ă©s ehhez a korĂĄbbi rutin mĂĄr nem illeszkedik ugyanĂșgy.

Miért nem mƱködik ugyanaz, ami régen?

A tested nem ugyanaz a rendszer, mint 30 Ă©vesen volt. Ez nem hiba, hanem ĂĄtalakulĂĄs. KorĂĄbban egy kisebb kalĂłriacsökkentĂ©s vagy pĂĄr hĂ©t mozgĂĄs mĂĄr lĂĄtvĂĄnyos vĂĄltozĂĄst hozott. Most ugyanaz az erƑfeszĂ­tĂ©s alig lĂĄtszik. Ennek több oka van egyszerre. Az egyik legfontosabb az izomtömeg lassĂș csökkenĂ©se. Ez nem lĂĄtvĂĄnyos folyamat, nem egyik naprĂłl a mĂĄsikra törtĂ©nik, de Ă©vek alatt Ă©rezhetƑ lesz a hatĂĄsa.

Az izom „energiaigĂ©nyes” szövet – minĂ©l kevesebb van belƑle, annĂĄl kevesebb kalĂłriĂĄt hasznĂĄl el a tested alapbĂłl. Ehhez jön az anyagcsere finom lassulĂĄsa. Nem drĂĄmai, de pont elĂ©g ahhoz, hogy ugyanazzal az Ă©tkezĂ©ssel mĂĄr ne tartsd a sĂșlyod. És ez, nem önmagĂĄban okoz problĂ©mĂĄt, hanem rĂĄerƑsĂ­t ezekre a folyamatokra.

A gyakorlatban ez Ășgy nĂ©z ki, hogy ami korĂĄbban „elvitte” a rendszert, most mĂĄr kevĂ©s. Egy gyorsabb tempĂłjĂș sĂ©ta, egy rövidebb edzĂ©s vagy egy visszafogottabb vacsora rĂ©gen elĂ©g volt ahhoz, hogy egyensĂșlyban maradj. Most ugyanaz inkĂĄbb szinten tart, vagy mĂ©g azt sem mindig.

Sokszor az is megtĂ©vesztƑ, hogy nem Ă©rzed magad kevĂ©sbĂ© aktĂ­vnak. UgyanĂșgy telik a nap, mĂ©gis kevesebb a tĂ©nyleges mozgĂĄs. Kevesebb a felĂĄllĂĄs, kevesebb az aprĂł helyvĂĄltoztatĂĄs, több az ĂŒlve töltött idƑ. Ezek kĂŒlön-kĂŒlön jelentĂ©ktelennek tƱnnek, de összeadĂłdva szĂĄmĂ­tanak. Az Ă©tkezĂ©snĂ©l is van egy ilyen finom eltolĂłdĂĄs. Nem feltĂ©tlenĂŒl eszel többet, viszont mĂĄskĂ©pp reagĂĄl rĂĄ a szervezeted.

Ugyanaz az Ă©tel, ugyanabban a mennyisĂ©gben könnyebben vezet energiatöbblethez, mert a felhasznĂĄlĂĄs oldala mĂĄr nem ugyanaz. A vĂĄltozĂĄsok Ă©s a testsĂșly kapcsolata ebben a környezetben vĂĄlik igazĂĄn Ă©rthetƑvĂ©. Nem kĂŒlön problĂ©mĂĄt hoz lĂ©tre, hanem mĂłdosĂ­tja azt, ahogyan a tested az energiĂĄt kezeli. Emiatt tƱnik Ășgy, mintha a rĂ©gi mĂłdszerek „hatĂĄstalannĂĄ vĂĄltak volna”, miközben valĂłjĂĄban a hĂĄttĂ©r vĂĄltozott meg.

Mi våltozik a tested mƱködésében 40 felett?

Az Ă©rezhetƑ vĂĄltozĂĄsok kapcsolata itt vĂĄlik igazĂĄn Ă©rthetƑvĂ©. Nem egyetlen hormonrĂłl van szĂł, hanem egy egyensĂșly ĂĄtrendezƑdĂ©sĂ©rƑl. Az ösztrogĂ©nszint csökkenĂ©se pĂ©ldĂĄul nem csak a ciklust Ă©rinti. HatĂĄssal van arra is, hogyan raktĂĄroz a tested zsĂ­rt, hogyan reagĂĄl a vĂ©rcukorszint vĂĄltozĂĄsaira, Ă©s mennyire könnyen Ă©get energiĂĄt.

Ezzel pĂĄrhuzamosan sok nƑnĂ©l megjelennek a perimenopauza jelei, amelyek nem csak hangulatban vagy alvĂĄsban jelennek meg, hanem a testsĂșly alakulĂĄsĂĄban is. A ciklus 40 felett gyakran rendszertelenebbĂ© vĂĄlik, Ă©s ez egyĂŒtt jĂĄrhat azzal, hogy a tested kevĂ©sbĂ© „kiszĂĄmĂ­thatĂłan” reagĂĄl az Ă©tkezĂ©sre Ă©s a terhelĂ©sre.

A hormonĂĄlis vĂĄltozĂĄsok Ă©s testsĂșly tehĂĄt nem egy direkt ok-okozati kapcsolat, hanem egy hĂĄttĂ©rben zajlĂł finom hangolĂĄs, ami megvĂĄltoztatja a szabĂĄlyokat. Ez a vĂĄltozĂĄs sokszor nem egyik naprĂłl a mĂĄsikra törtĂ©nik, inkĂĄbb aprĂł jelekbƑl ĂĄll össze. PĂ©ldĂĄul ugyanaz az Ă©tel egyik nap teljesen jĂłl esik, mĂĄskor viszont fĂĄradtsĂĄgot vagy farkasĂ©hsĂ©get hoz pĂĄr ĂłrĂĄn belĂŒl.

Az is gyakori, hogy a korĂĄbban bevĂĄlt ritmus – hĂĄrom Ă©tkezĂ©s, egy kis nasi – egyszerƱen nem tartja stabilan az energiaszintet. A szervezet ilyenkor Ă©rzĂ©kenyebben reagĂĄl a kilengĂ©sekre. Ha a vĂ©rcukorszint gyorsan megemelkedik, utĂĄna gyorsabban is esik vissza, ami Ășjabb Ă©hsĂ©get indĂ­t. Ez nem akarat kĂ©rdĂ©se, hanem mƱködĂ©s.

A vĂĄltozĂĄsok tehĂĄt abban is megjelennek, hogy a tested „visszajelzĂ©sei” megvĂĄltoznak. Nem mindig azt jelzi, amit korĂĄbban megszoktĂĄl. Emiatt könnyƱ fĂ©lreĂ©rteni, mi törtĂ©nik, Ă©s sokan ilyenkor kezdik el tĂșl szigorĂșan korlĂĄtozni az Ă©tkezĂ©st, ami hosszabb tĂĄvon inkĂĄbb ront a helyzeten. Ha ezt a finom ĂĄtrendezƑdĂ©st felismered, Ă©rthetƑbbĂ© vĂĄlik, miĂ©rt nem ad ugyanaz a rutin ugyanazt az eredmĂ©nyt.

MiĂ©rt tƱnik Ășgy, hogy ugyanannyit eszel, mĂ©gis hĂ­zol?

Ez az egyik leggyakoribb kĂ©rdĂ©s: „miĂ©rt hĂ­zok 40 felett nƑkĂ©nt, amikor nem eszem többet?” A vĂĄlasz több rĂ©tegƱ. EgyrĂ©szt a napi mozgĂĄs – amit Ă©szre sem veszel – csökken. Kevesebb a spontĂĄn mozdulat, a jĂĄrkĂĄlĂĄs, az aprĂł aktivitĂĄsok. Ez az Ășgynevezett „lĂĄthatatlan energiafelhasznĂĄlĂĄs”, ami rĂ©gen sokkal magasabb volt.

MĂĄsrĂ©szt az Ă©tkezĂ©s összetĂ©tele szĂĄmĂ­t. Ugyanaz a mennyisĂ©g mĂĄs hatĂĄssal van a szervezetre, ha a vĂ©rcukorszint gyorsan ingadozik. Ez kĂŒlönösen a megtapasztalt összefĂŒggĂ©sekben vĂĄlik hangsĂșlyossĂĄ. Volt egy idƑszak, amikor Ă©n is azt Ă©reztem, hogy „alig eszem”, mĂ©gis nehezebb lett minden. Amikor elkezdtem konkrĂ©tan megnĂ©zni, mikor Ă©s mit eszem, kiderĂŒlt, hogy nem a mennyisĂ©g volt a fƑ gond, hanem az eloszlĂĄs Ă©s a minƑsĂ©g.

A gyakorlatban ez sokszor Ășgy jelenik meg, hogy napközben visszafogod magad, estĂ©re viszont megĂ©rkezik az erƑs Ă©hsĂ©g. Ilyenkor könnyen becsĂșszik több kalĂłria, mint amit korĂĄbban egyenletesen elosztva bevittĂ©l volna. Nem tudatos tĂșlevĂ©srƑl van szĂł, hanem egy felborult ritmusrĂłl.

Az is szĂĄmĂ­t, milyen gyorsan emĂ©sztƑdik az Ă©tel. Ha egy Ă©tkezĂ©s utĂĄn hamar leesik a vĂ©rcukorszint, a szervezet Ășjabb energiĂĄt kĂ©r. Ez gyakran Ă©dessĂ©g vagy gyorsan felszĂ­vĂłdĂł szĂ©nhidrĂĄt formĂĄjĂĄban jelenik meg. Így alakul ki az a helyzet, hogy papĂ­ron nem eszel sokkal többet, mĂ©gis könnyen többlet lesz a nap vĂ©gĂ©n.

A hormonĂĄlis vĂĄltozĂĄsok Ă©s testsĂșly kapcsolata ebben is szerepet jĂĄtszik. A szervezet Ă©rzĂ©kenyebben reagĂĄl az ingadozĂĄsokra, ezĂ©rt ugyanaz az Ă©tkezĂ©si minta mĂĄr nem tart egyensĂșlyban. Sokan ilyenkor mĂ©g jobban visszavesznek az Ă©telbƑl, ami rövid ideig mƱködhet, de hosszabb tĂĄvon inkĂĄbb felerƑsĂ­ti a kilengĂ©seket. Emiatt tƱnik Ășgy, mintha nem lenne egyĂ©rtelmƱ összefĂŒggĂ©s aközött, mennyit eszel Ă©s merre mozdul a testsĂșlyod.

Hasi hĂ­zĂĄs 40 felett – miĂ©rt pont oda rakĂłdik?

Sok nƑnĂ©l a vĂĄltozĂĄs nem csak a kilĂłkban lĂĄtszik, hanem abban is, hova kerĂŒl a zsĂ­r. A hasi hĂ­zĂĄs 40 felett gyakori, Ă©s nem vĂ©letlen. A zsĂ­r eloszlĂĄsa hormonĂĄlis hatĂĄs alatt ĂĄll, Ă©s amikor ez az egyensĂșly vĂĄltozik, a test mĂĄs terĂŒleteket kezd elƑnyben rĂ©szesĂ­teni.

A hasi hĂ­zĂĄs vĂĄltozĂłkor idejĂ©n gyakran egyĂŒtt jĂĄr az inzulinĂ©rzĂ©kenysĂ©g romlĂĄsĂĄval Ă©s a stresszre adott erƑsebb reakciĂłval. A kortizol – a stresszhormon – szintĂ©n befolyĂĄsolja, hova raktĂĄroz a szervezet. Itt jelenik meg az a kĂ©rdĂ©s is, hogy miĂ©rt rakĂłdik hasra a sĂșly vĂĄltozĂłkorban. A vĂĄlasz nem egyetlen tĂ©nyezƑ, hanem több hatĂĄs összeadĂłdĂĄsa.

A mindennapokban ez Ășgy lĂĄtszik, hogy miközben a kar vagy a lĂĄb alig vĂĄltozik, a derĂ©ktĂĄj lassan szĂ©lesebb lesz. Sokszor ez zavarĂłbb, mint maga a sĂșlygyarapodĂĄs, mert az arĂĄnyok vĂĄltoznak meg. A hormonĂĄlis vĂĄltozĂĄsok Ă©s testsĂșly összefĂŒggĂ©se itt is megjelenik, de nem kizĂĄrĂłlagos okkĂ©nt. Az ĂŒlƑbb Ă©letmĂłd, a kevĂ©sbĂ© aktĂ­v napok Ă©s az Ă©tkezĂ©si ritmus felborulĂĄsa mind hozzĂĄjĂĄrulnak ahhoz, hogy a szervezet ezen a terĂŒleten „raktĂĄroz”.

Az is gyakori, hogy a stressz tartĂłsan jelen van, akĂĄr munka, akĂĄr csalĂĄdi terhelĂ©s miatt. Ilyenkor a szervezet nem a zsĂ­rĂ©getĂ©st helyezi elƑtĂ©rbe, hanem a tartalĂ©kolĂĄst. Ez egy alapvetƑ biolĂłgiai reakciĂł, nem tudatos folyamat. EzĂ©rt nem lehet egyetlen okra visszavezetni a hasi hĂ­zĂĄs 40 felett jelensĂ©gĂ©t. InkĂĄbb több kisebb vĂĄltozĂĄs adĂłdik össze, amelyek egyĂŒtt alakĂ­tjĂĄk ĂĄt a test mƱködĂ©sĂ©t Ă©s az alakot.

VĂĄltozĂłkori hĂ­zĂĄs – mi törtĂ©nik valĂłjĂĄban?

A menopauza alatti hĂ­zĂĄs sokszor tĂșl van egyszerƱsĂ­tve. Nem arrĂłl van szĂł, hogy „a hormonok miatt hĂ­zol”. InkĂĄbb arrĂłl, hogy testedben zajlĂł vĂĄltozĂĄsok ĂĄtrendezik az energiafelhasznĂĄlĂĄst, az Ă©tvĂĄgyat Ă©s a zsĂ­rraktĂĄrozĂĄst.

Gyakran keveredik a vĂ­zvisszatartĂĄs Ă©s a tĂ©nyleges zsĂ­rfelhalmozĂĄs is. EzĂ©rt van az, hogy egyik hĂ©ten feszesebbnek Ă©rzed magad, a mĂĄsikon pedig „puffadtabbnak”, anĂ©lkĂŒl hogy valĂłdi sĂșlygyarapodĂĄs törtĂ©nt volna. A nƑi higiĂ©nia Ă©s a testĂ©rzet vĂĄltozĂĄsa is hatĂĄssal lehet arra, hogyan Ă©rzĂ©keled a testedet ebben az idƑszakban.

SokaknĂĄl ilyenkor az Ă©tvĂĄgy is kiszĂĄmĂ­thatatlanabb lesz. Van, amikor szinte nincs Ă©hsĂ©gĂ©rzet, mĂĄskor pedig nehezebb kontrollĂĄlni. Ez nem akarat kĂ©rdĂ©se, hanem a belsƑ szabĂĄlyozĂĄs vĂĄltozĂĄsa. Ha ezt nem veszed figyelembe, könnyen jön az az Ă©rzĂ©s, hogy „valami nincs rendben”, pedig valĂłjĂĄban a mƱködĂ©s lett mĂĄs.

A hormonĂĄlis vĂĄltozĂĄsok Ă©s testsĂșly összefĂŒggĂ©se abban is megjelenik, hogy a szervezet hajlamosabb tartalĂ©kolni. Nem nagy ugrĂĄsokban, hanem lassan, szinte Ă©szrevĂ©tlenĂŒl. EzĂ©rt fordul elƑ, hogy hĂłnapok alatt jön fel nĂ©hĂĄny kilĂł, miközben nincs egy konkrĂ©t pont, amire rĂĄ lehetne mutatni.

Az is gyakori, hogy a testkĂ©ped vĂĄltozik meg elƑbb, nem a szĂĄmok. RuhĂĄk lesznek szƱkebbek, mĂĄshogy ĂĄllnak, miközben a mĂ©rleg alig mozdul. Ez a fajta ĂĄtrendezƑdĂ©s sokszor zavarĂłbb, mert nem egyĂ©rtelmƱ, mi törtĂ©nik. Ebben az idƑszakban az segĂ­t, ha nem egyetlen okot keresel, hanem megĂ©rted, hogy több folyamat fut egyszerre. Így könnyebb Ă©rtelmezni a vĂĄltozĂĄsokat, Ă©s kevĂ©sbĂ© tƱnik kiszĂĄmĂ­thatatlannak az egĂ©sz.

Mi vĂĄltozik a terhelhetƑsĂ©gben – Ă©s miĂ©rt szĂĄmĂ­t ez?

Sokan prĂłbĂĄljĂĄk ugyanazt az intenzitĂĄst hozni, mint korĂĄbban. Ugyanaz a diĂ©ta, ugyanaz az edzĂ©smennyisĂ©g. Csakhogy a regenerĂĄciĂł lassabb lesz. Ha tĂșl nagy a terhelĂ©s, a szervezet nem alkalmazkodik, hanem inkĂĄbb „vĂ©dekezik”. Ez gyakran abban jelenik meg, hogy megĂĄll a fogyĂĄs, vagy mĂ©g nƑ is a testsĂșly. Nem azĂ©rt, mert „rosszul csinĂĄlod”, hanem mert a tested mĂĄskĂ©pp reagĂĄl.

A tĂșlzott stressz – akĂĄr edzĂ©s, akĂĄr Ă©lethelyzet – tovĂĄbb nehezĂ­ti a folyamatot. A gyakorlatban ez sokszor Ășgy lĂĄtszik, hogy egy kemĂ©nyebb edzĂ©s utĂĄn nem frissnek Ă©rzed magad, hanem kimerĂŒltnek mĂ©g mĂĄsnap is. Vagy egy szigorĂșbb Ă©trend pĂĄr napig mƱködik, aztĂĄn hirtelen jön egy erƑsebb visszaesĂ©s. Ezek nem vĂ©letlen kilengĂ©sek, hanem jelzĂ©sek arra, hogy a terhelĂ©s nincs összhangban a jelenlegi ĂĄllapotoddal.

KorĂĄbban a szervezet gyorsabban visszaĂĄllt egy egyensĂșlyi ĂĄllapotba. Most több idƑ kell hozzĂĄ. Ha ezt nem hagyod meg, könnyen kialakul egy folyamatos feszĂŒltsĂ©g a rendszerben, ami gĂĄtolja a vĂĄltozĂĄst. A hormonĂĄlis vĂĄltozĂĄsok Ă©s testsĂșly összefĂŒggĂ©se itt abban jelenik meg, hogy a stresszre adott vĂĄlasz erƑsebb lehet.

Nem csak lelki Ă©rtelemben, hanem fizikailag is. A tartĂłsan magas terhelĂ©s hatĂĄsĂĄra a szervezet inkĂĄbb megtartja az energiĂĄt, mintsem felhasznĂĄlja. EzĂ©rt nem az a kĂ©rdĂ©s, hogy mennyit bĂ­rsz, hanem hogy mi az a szint, ami mellett mĂ©g tudsz regenerĂĄlĂłdni. Ha ez megvan, a tested nem ellened dolgozik, hanem elkezd egyĂŒttmƱködni veled.

MitƑl kezd el Ășjra mƱködni a fogyĂĄs 40 felett?

Nem egyetlen megoldĂĄs van, inkĂĄbb egy Ășj szemlĂ©let. Az egyik kulcs az izomtömeg megƑrzĂ©se. Nem extrĂ©m edzĂ©sekkel, hanem következetes, terhelhetƑ mozgĂĄssal. A mĂĄsik a stabil vĂ©rcukorszint. Ez nem diĂ©tĂĄs trend, hanem gyakorlati tapasztalat: ha nincs nagy kilengĂ©s, kevesebb lesz az Ă©hsĂ©g Ă©s a visszaesĂ©s.

És ami talĂĄn a legfontosabb: a kiszĂĄmĂ­thatĂłsĂĄg. Nem szĂ©lsƑsĂ©gek, nem „mindent vagy semmit” hozzĂĄĂĄllĂĄs. A hormonĂĄlis vĂĄltozĂĄsok Ă©s testsĂșly egyĂŒttese nem ellened dolgozik, hanem egy mĂĄs mƱködĂ©st hoz. Ha ezt Ă©rted, sokkal könnyebb alkalmazkodni hozzĂĄ. A nƑi egĂ©szsĂ©g 40 felett tĂ©mĂĄja pont errƑl szĂłl: nem ugyanazt kell jobban csinĂĄlni, hanem mĂĄshogy kell gondolkodni rĂłla.

A mindennapokban ez gyakran aprĂł dolgokon mĂșlik. Nem egy teljes Ă©trendcsere hoz ĂĄttörĂ©st, hanem az, hogy az Ă©tkezĂ©sek idƑben Ă©s összetĂ©telben rendezettebbek lesznek. PĂ©ldĂĄul ha egy fehĂ©rjedĂșsabb reggelivel indĂ­tasz, sokkal egyenletesebb marad az energiaszinted, Ă©s nem Ă©rkezik meg olyan gyorsan az a dĂ©lutĂĄni fĂĄradtsĂĄg, ami kĂ©sƑbb tĂșlevĂ©shez vezet.

A mozgĂĄsnĂĄl is inkĂĄbb a rendszeressĂ©g szĂĄmĂ­t, nem az intenzitĂĄs. Egy közepes terhelĂ©sƱ, de kiszĂĄmĂ­thatĂł edzĂ©s hosszabb tĂĄvon többet ad, mint az idƑnkĂ©nti tĂșlhajtĂĄs. A tested jobban reagĂĄl arra, amit elƑre „ismer”, mint arra, ami folyamatosan szĂ©lsƑsĂ©gek között mozog.

Sokszor az alvĂĄs az, ami hĂĄttĂ©rben marad, pedig lĂĄtvĂĄnyosan befolyĂĄsolja az Ă©tvĂĄgyat Ă©s az energiaszintet. Ha több napon keresztĂŒl kevĂ©s a pihenĂ©s, az nemcsak fĂĄradtsĂĄgot hoz, hanem erƑsebb Ă©hsĂ©gĂ©rzetet is. Ilyenkor hiĂĄba figyelsz tudatosan, nehezebb tartani az egyensĂșlyt.

A tapasztalat az, hogy nem a szigor mƱködik, hanem az, ami hosszĂș tĂĄvon fenntarthatĂł. Amikor a rendszer nem kĂ©nyszer, hanem egy kiszĂĄmĂ­thatĂł ritmus, a test is könnyebben alkalmazkodik hozzĂĄ. Itt mĂĄr nem arrĂłl van szĂł, hogy „többet kell tenni”, hanem arrĂłl, hogy jobban illeszkedjen ahhoz, ahogy most mƱködsz.

Tovább olvasom!
Ezt is olvasd el...

Továbbiak EgĂ©szsĂ©g Ă©s tudatossĂĄg

Ugrás!